Avulás

A használt autóban keletkezett kár után a biztosító nem fizeti ki a sérült alkatrész teljes újkori értékét, arra való tekintettel, hogy amennyiben új értéken térítené meg a kárt, úgy az az ún. „káron szerzés” tilalmába ütközve a károsult számára jogalap nélküli gazdagodást jelentene. A biztosító az alkatrész teljes árából levonja a használat során bekövetkezett amortizáció %-ban meghatározott mértékét, ezzel csökkentve a kárkifizetés összegét. A biztosító így tesz eleget annak, hogy csak megalapozott kártérítési igény alapján térítsen.

Baleseti adó

A baleseti adó egy új adónem, aminek bevezetésére az egészségügyi források bővítése érdekében került sor. A baleseti adóra vonatkozó részletes szabályokat a népegészségügyi termék adóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta Tv.) tartalmazza. A baleseti adó esetében az adókötelezettség azokat érinti, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (KGFB-t) kell kötniük. Az adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik, és utolsó napján szűnik meg. Az adó mértéke az adóalap 30%-a. A baleseti adót a KGFB-vel összefüggő díjak után kell megfizetni, azaz a KGFB díjon kívül a türelmi-, és a fedezetlenségi időszakra fizetendő díj után is. Az adót a biztosítók szedik be az ügyfelektől és átutalják az Állam részére.

Biztosítási kötvény

Az ajánlat elfogadását és a szerződés létrejöttét igazoló okirat, amely alkalmas a szerződés fennállásának bizonyítására. Nem minősül értékpapírnak, elvesztés vagy megsemmisülés esetén másolattal pótolható.

Biztosítási időszak

A szerződésben megjelölt időszak, amelyre a biztosítási díj vonatkozik. A határozatlan tartamú kötelező gépjárműfelelősség-biztosítási szerződések esetén egy év. (Jogszabályban és díjszabásban megállapított esetekben határozott tartamú szerződések is köthetők.)

Biztosítási szerződés felmondása

A (biztosító és) biztosított a biztosítási időszak végére (utolsó napjára) - azt legalább 30 nappal megelőzően - a szerződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. Ezt követően van lehetőség a kedvezőbb díjakat ajánló biztosítóhoz való átszerződésre.

Biztosítási szerződés megszűnése

A biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. A felelősségbiztosítási szerződés érdekmúlás miatti megszűnésének esetei: a gépjármű forgalomból való kivonása, illetőleg átruházása, az üzembentartó halálának ténye, amennyiben a gépjármű birtokosa nem tartja hatályban a szerződést díjfizetéssel.

Biztosító

Az a szervezet, amely a Felügyelettől engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és a Magyar Köztársaság területén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvénynek megfelelően e tevékenység folytatására jogosult.

Biztosított

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén a gépjármű üzembentartója és vezetője.

Bonus

Díjkedvezmény, amellyel a biztosító az ügyfél tartós kármentességét honorálja. Ahhoz, hogy a szerződés bonus-malus osztályba sorolása a tárgyévet követő év első napján egy osztályt emelkedjen, a szerződésnek a megfigyelési időszakban legalább 9 hónapig hatályosnak és a teljes időszakban kármentesnek kell lennie.

Kártörténeti igazolás
(bonus-malus igazolás)

Érdekmúlás és a szerződés biztosítási évfordulóra történő felmondása, illetve a szerződés díj nemfizetés miatti megszűnése esetén az üzemben tartó szerződéses előéletéről a már megszűnt fedezetet nyújtó biztosító által kiállított, meghatározott tartalmú és formájú igazolás. A kártörténetre vonatkozó adatokat tartalmazza (kármentesség vagy a kárkifizetések), célja a bonus-malus besorolás megállapítása.

Díjfizetés

A biztosítási díj szerződésben vállalt mértékű és gyakoriságú megfizetése. A fizetés gyakorisága lehet: éves, féléves, negyedéves. A fizetés módja lehet: átutalás, készpénzátutalási megbízás ("sárga csekk"), beszedési megbízás (inkasszó). Az üzembentartó akkor is köteles gondoskodni a gépjármű-felelősségbiztosítás díjfizetéssel történő hatályban tartásáról (díjfizetésről), ha a biztosítótól nem érkezne időben csekk vagy felszólítás, illetve az inkasszó  -a biztosító hibáján kívüli- technikai okok miatt nem teljesül.

Díjtarifa

Gépjármű-kategóriánként és bonus-malus osztályonként egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által az egyedi díjak (alapdíjak és valamennyi korrekciós tényező összessége) megállapításához alkalmazott számítási módszer.

EUROTAX

A gépjármű- és alkatrészárak katalógusa gyári illetőleg piaci információk alapján.

Fedezetlenségi díj

Egy adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének díjfizetés hiányában kockázatviselési nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj. A fedezetlenség időszak a biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik nap és a szerződés újrakötése (illetve a gépjármű forgalomból való kivonása, elidegenítése) közötti időszak.
A fedezetlenségi díjnak a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó tarifáját gépjármű kategóriánként minden év október 30-ig a Kártalanítási számla kezelője hirdeti meg.

Felelősség-biztosítás

A biztosított által mások vagyonában, testi épségében okozott károkra nyújt fedezetet. A szerződésben meghatározott esetekben mentesíti a biztosítottat annak a kárnak a megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. Legismertebb típusa a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

Gépjármű

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást illetően a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett olyan gépjármű, amelyet beépített erőgép hajt, továbbá a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár.

Gépjármű-biztosítás (Casco)

Vagyonbiztosítás, amely a biztosított gépjárműben bekövetkezett különböző típusú (pl.: lopás, törés, totálkár, stb.) károkra nyújt fedezetet, jellemzően önrész kikötésével. Önkéntesen köthetők a különböző casco-biztosítások.

Gépjárműflotta

A gépjárműflotta szerződés szerződője egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság lehet, ha az általa biztosított gépjárművek darabszáma egy adott biztosítónál eléri az ötöt.

Gyorsított kárrendezés

Számla nélküli kárszámítási és teljesítési eljárás, amikor a kárszemle során a kárszakértő megállapítja a javítás költségét és az egyéb károk becsült értékét, és azt a károsult - egyezséggel - követelése kielégítéseként elfogadja. Ezt követően nem szükséges számlával igazolni a javítási és egyéb költségeket.

Harmadik országbeli biztosító

Olyan biztosítótársaság, melynek székhelye szerinti ország nem tagja az Európai Gazdasági Térségnek. A biztosítótársaságnak rendelkeznie kell mindazon engedéllyel és feltétellel, melyet a székhelye szerinti ország jogszabályai előírnak számára, és ezen engedélyezési feltételeknek megfeleltethetőknek kell lennie a magyar biztosítási törvényben foglaltaknak.

Határon átnyúló szolgáltatás

Az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található.

Információs központ

A gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet.
Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam - illetve erre irányuló együttműködési szerződés alapján a harmadik ország - információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási kötvény (biztosítást igazoló okirat) számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának adatait (nevét és címét), valamint a károkozó gépjármű üzemben tartójának vagy tulajdonosának nevét és címét, amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.
A központ tartja nyilván továbbá a magyar biztosítótársaságok külföldi kárrendezési megbízottjainak névsorát, valamint az Európai Gazdasági Térség más tagországai Információs Központjainak elérhetőségeit.

Ismeretlen gépjármű

Az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők.
A károsult az ismeretlen gépjárművel a Magyar Köztársaság területén okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével, a MABISZ GKI-val szemben is érvényesítheti. Ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is.

Kárbejelentés

A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak (ismeretlen gépjármű által okozott káresemény esetén a Kártalanítási Számla kezelőjének, vagyis a MABISZ-nak). A bejelentés elmulasztása a biztosító (illetve a MABISZ) mentesülését eredményezi, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
A károkozó (biztosított) köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági eljárást lefolytató szerv megjelölésével - 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni,. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének (a MABISZ-nak) bejelenteni. Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.
Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

Kárképviselő

Határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségi károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet.

Kártérítési igény érvényesítése

A károsult kártérítési igényét, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, vagy (meghatározott esetben) a Kártalanítási Számla kezelőjével (MABISZ) szemben is jogosult érvényesíteni. A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra is kiterjedő joghatállyal. A károsult keresetet indíthat a felelősségbiztosítást nyújtó biztosító ellen a lakóhelye szerinti tagállamban, illetve a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban is.

A kár rendezése

A biztosító (vagy annak kárrendezési megbízottja, levelezője), vagy a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:
a.) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította,
b.) indoklással ellátott választ adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

Kárrendezési megbízott

A gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli.

Kártalanítási Alap

A biztosítók által létrehozott és finanszírozott alap. A Kártalanítási Alap a károkozás időpontjában biztosítási fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi olyan biztosítónál, mely ellen felszámolási eljárás indult.

Kártalanítási Számla (Garanciaalap)

Az alapot a biztosító társaságok a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező gépkocsi üzembentartók, valamint az ismeretlen üzembentartók által okozott károk megtérítése céljából hozták létre. A kártalanítási számla kezelője a Magyar Biztosítók Szövetsége Gépjármű Kárrendezési Iroda (MABISZ GKI).

Kártörténeti nyilvántartás

A biztosítók a szerződéskötésre kötelezettek veszélyközössége terheinek megfelelő elosztása érdekében, a szerződések díjának kockázatarányos megállapítása érdekében a kártörténeti adatok felhasználása, a kárrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása, továbbá a kártörténeti igazolások kiadása céljából hozták létre a kártörténeti nyilvántartást, vagy más néven kárnyilvántartást.

Kizárás

A biztosítási szerződésben meghatározott bizonyos események, illetve körülmények, amelyeket a biztosító a kockázatok köréből kizár. Ezen események bekövetkeztekor a biztosítónak nem áll fenn megtérítési kötelezettsége, mivel a kizárt esemény nem biztosítási esemény.

Központi Kárnyilvántartó Rendszer (KKNYR)

Kötvény-nyilvántartás

A kötvénynyilvántartás a fedezet meglétének ellenőrzése, káresettel kapcsolatos igények érvényesítéséhez szükséges adatok szolgáltatása céljából vezetett nyilvántartás a gépjármű-nyilvántartásban szereplő gépjárművekre megkötött biztosítások igazoló okirataiba bejegyzett adatokról és változásairól.

MABISZ

A Magyarországon bejegyzett biztosítók által létrehozott szervezet, a Magyar Biztosítók Szövetsége kezeli a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot valamint működteti a Nemzeti (Magyar Zöldkártya) Irodát.

Malus

Pótdíj, amelyet a biztosító akkor alkalmaz, ha ügyfele – a megfigyelési időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, vagyis kárt okoz. A malus a következő biztosítási időszak díjait növeli.

Megfigyelési időszak

Az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak a megfigyelési időszak.

Nemzeti Iroda

A Nemzeti Iroda a Magyar Köztársaság területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja.

Regressz

A biztosító által kifizetett helytállási összeg jogszabályon alapuló visszakövetelési joga:
1. Amennyiben a biztosító, (illetve a MABISZ) a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat (illetve a biztosítással nem rendelkező üzemben tartót) illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A biztosító (illetve a MABISZ) az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a kárt jogellenesen, szándékosan okozták;
c) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezették, illetve annak vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a vezető alkoholos vagy hasonlóan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhették fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);
d) a biztosítottól, több biztosított esetén bármelyiküktől vagy egyetemlegesen, ha a gépjármű vezetője gépjárművezetésre jogosító engedéllyel (igazolvány) nem rendelkezett, illetve a gépjármű vezetését ilyen személynek adták át, kivéve, ha bizonyítják, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezték;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozták;
g) a biztosítottól, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás bejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, s ez a biztosító fizetési kötelezettségét lényegesen befolyásolta;
2. Ha a károsultnak direkt vagyonbiztosítása (casco) van és a casco biztosító ez alapján (az önrész levonását követően) megtérítette a más által okozott kárt, akkor:
a) A casco biztosító a (casco biztosítási jogviszonyban) biztosítotti pozícióban lévő fél –tehát a károsult- részére a vagyonbiztosítás alapján kifizetett összeget a károkozó felelősségbiztosítójától visszakövetelheti, tekintettel arra, hogy a károkozásért egyébként annak kellett volna helyt állnia.
b) Figyelemmel arra, hogy a károsultnak a casco biztosítója csupán az önrész feletti összeget térítette meg, a károkozó felelősségbiztosítója az önrész mértékéig köteles a károsult felé helytállni. (Általában a casco biztosító regressz igényének bejelentésekor felhívja ennek teljesítésére is a felelősségbiztosítót.)

Rendszám-egyezmény

A Nemzeti Irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett, a biztosítás igazolásául a jármű forgalmi rendszámát az ország jellel együtt elfogadják. (Figyelem! Az egyezmény alapján nem elegendő a „H” betűt tartalmazó rendszám, külön ország jel matricával („H”) kell a gépjárművet ellátni!)

Telephely szerinti ország

Az az ország, amelynek hatósága a gépjárművet hatósági jelzéssel ellátta, vagy  amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy állandó lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye található.

Totálkár

A biztosított vagyontárgy teljes megsemmisülése, vagy olyan mértékű károsodása, hogy a helyreállítás vagy a javítás már nem lenne gazdaságos (gazdasági totálkár).

Türelmi idő

A türelmi idő a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díj nemfizetéssel megszűnik. A türelmi idő alatt a biztosító kockázatviselés fennáll.

Üzemben tartó

A gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos.

Változásjelentési kötelezettség

A szerződés tartalmazza azokat a lényeges körülményeket, amelyek megváltozását a biztosítónál írásban be kell jelenteni. Ennek elmulasztása később a biztosító mentesülését eredményezheti.

Veszélyes üzem

Olyan tevékenység folytatása, amely gépek működtetése, energia, vegyi anyagok vagy sajátos technológiák stb. alkalmazása miatt az esetleges károkozás szempontjából fokozott veszéllyel jár. A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatója az okozott kárért vétkességre való tekintet nélkül felel. A gépjárművezetés is veszélyes üzem.

Zöldkártya

Nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat, amely azt igazolja, hogy az üzemben tartó a hazájában olyan felelősségbiztosítással rendelkezik, amely érvényes a külföldön (Európában) okozott károkra is.
A zöldkártyát a felelősségbiztosító - kérésre - állítja ki, és annak bemutatását a fogadó ország a határon megkövetelheti. (Rendszámegyezmény)
Ez a bizonylat nem azonos a környezetvédelmi felülvizsgálatot igazoló dokumentummal.